Érzek, tehát vagyok: Vajon Descartes, hogyan vélekedne ma a létezés mozgatórugójáról?

SENTIO, ERGO SUM VS. COGITO, ERGO SUM Az életünk rengeteg kihívással teli pillanatot tartogat számunkra, és ebben a kusza labirintusban folyamatosan navigálunk az érzelmeink viharában. De vajon mi az, ami igazán meghatározza az embert? Az ősi filozófiai mondás, hogy "Gondolkodom, tehát vagyok" hosszú ideig a létezésünk alapját jelentette. Ám nézzük meg a dolgot egy másik szemszögből: "Érzek, tehát vagyok". Miért is lehet ez az érvényesebb manapság?

Az érzelmi intelligencia az elmúlt évtizedekben egyre inkább a figyelem középpontjába került. Az érzelmek, amelyek hatással vannak ránk és környezetünkre, igazán fontosak az emberi viselkedés megértéséhez és az élet sikeréhez. A gondolkodás, amely szintén kritikus jelentőségű, inkább az érzelmeinkkel szorosan összefonódva működik, semmint különálló entitásként.

Az érzések ösztönösen irányítanak minket, és szabályozzák, hogyan reagálunk az adott helyzetekre, valamint miként érezzük magunkat. Az érzelmi agyunk gyakran dönt az elme előtt, és ez alapjaiban meghatározza az életünket.

Vegyük például a szerelmet. Az érzelmi vonzódás, az érzelmi kötődés olyan erő, amely átjárja a lényünket. A gondolkodás csupán egy kísérő, egy érvelő a színek színes palettáján, amit az érzelmeink festenek meg. Az emberi kapcsolatokban az érzelmek azok, amelyek összekötnek bennünket, nem pedig a racionalitás.

Az érzelmi intelligencia nem csak a pozitív érzelmekkel való bánásmódban rejlik. Az, hogy hogyan kezeljük a nehéz helyzeteket, a stresszt, az idegességet, a szomorúságot, ugyanúgy megmutatja, mennyire vagyunk érzelmileg intelligensek. Az érzelmek megfelelő kezelése jelentősen befolyásolja az életminőségünket és az emberi kapcsolatainkat.

Kutatási eredmények alátámasztják, hogy az érzelmi intelligencia fejlettsége sokkal fontosabb lehet a teljesítmény szempontjából, mint a szakértelem. Egy 2017-es tanulmány, melyet a Journal of Vocational Behavior publikált, kimutatta, hogy az érzelmi intelligencia erősebb előrejelzője a munkahelyi teljesítménynek, mint a technikai vagy szakmai készségek.

És ami talán még fontosabb, az érzelmi intelligencia - vagy annak hiánya - milyen hatással van a teljesítményünkre. Ha félünk a felettesünktől vagy a munkahelyi légkör stresszt kelt bennünk, az érzelmeink nagymértékben befolyásolják munkavégzésünk minőségét és hatékonyságát. Az érzelmi agyunk által irányított félelem, szorongás blokkolhatja a kreativitást és a produktivitást, így káros hatással lehet mindennapi munkánkra és életünkre.

Ha jobban megértjük az érzelmi intelligenciát és az érzelmek hatalmát, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük mindennapi életünk kihívásait. Az érzelmi intelligencia kifejlesztése lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megismerjük önmagunkat és másokat is.

Tehát, ha megkérdőjeleződik az, hogy "Gondolkodom, tehát vagyok" feltevés - az egyetlen alapja annak, hogy kik vagyunk - akkor tegyük fel magunknak a kérdést: vajon nem inkább az érzelmek, vagyis az érzelmi intelligencia határozza-e meg a létezésünk valódi mélységét és szépségét? Talán az "Érzek, tehát vagyok" kifejezés hordoz magában egy rejtett igazságot, amit érdemes felfedeznünk és megértenünk.

Végül is, az érzelmek hajtják előre az emberiséget. Azok az érzések, amelyek meghatározzák, kik vagyunk és miért vagyunk itt. Talán éppen ezért állíthatjuk, hogy az érzelmek valójában mélyebb betekintést nyújtanak az emberi lélekbe, mint bármi más. És ebben a felfedezésben rejlik az igazi bölcsesség és az élet öröme.